Itt már a leszegést csinálom, a kosár közepén nehezék van, nem dekoráció :).
Ezt a képet küldtem haza a családnak mikor elkészült az első produktum!
Itt a tényői csapat egy része, az asztalon a "nagy" kosaram kezdeménye látható.
A vesszők mérete és sokasága talán megmutatja, hogy nem is olyan egyszerű ez a kosárfonás!
Leszegett, fül nélküli kosaram.
Ennyi a hétvégi termés.
És most még néhány szó a tanfolyamról. Többen voltak akik már visszajáró tanítványok, nekik minimális segítségre volt szükségük, minket abszolút kezdőket Pokorádi Ági (waldorfos szülő meg miegymás) vett a szárnyai alá. Azért én bánom, hogy tényleges elméleti "oktatás" nem volt, bár Ágival folyamatosan beszélgettünk és rengeteget tanultunk tőle. Az az igazság, hogy a férfiakból úgy kellett kiimádkozni az információkat. Ha kérdeztem válaszoltak, de ha nem...
Ezen kívül dicsérő szava csak az Áginak volt. Na nem panaszkodom tovább, összességében jó hangulatban telt ez a hétvége és tényleg sokkal gyarapodott a tudásunk. Egy dolgot meg is osztok veletek!
Ha régi, beszürkült fonott kosaratokat forró citromsavas (ecetes) vízben átsikáljátok visszanyeri a színét, olyan lesz mint új korában :)!
Amíg én kosarat fontam addig Péter sütött-főzött.
Szép napot mindenkinek!
Eszter'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése